Ha az időjárás is engedi, főképp kedden és szerdán este, éjszaka láthatjuk a Perseida meteorraj tagjainak látványos felvillanásait az égbolton. Bár a késő éjszaka kelő Hold zavarja majd a megfigyelést, a települések fényeitől távolabb, távcső nélkül sok hullócsillagot láthatunk.
A Perseida meteorraj a látványos hullócsillagokat adó áramlatok közül a legismertebb. Nemcsak azért, mert ideális esetben több tucat meteort hullajt óránként, hanem mert mindezt nyári meleg éjszakákon teszi.
A meteorrajok az űrben keringő törmelékáramlatok, amelyeket főleg üstökösök, esetleg kisbolygók szórnak szét pályájuk mentén. A Perseidák darabjai a Swift-Tuttle-üstökösről váltak le. Amikor apró szemcséik 60 km/másodperces sebességgel haladva elérik a Föld atmoszféráját, a légköri atomoknak és molekuláknak ütköznek.
A súrlódás miatt saját anyaguk is 1000 Celsius-fok fölé hevül, így sugározni és darabolódni kezd. Az égen gyorsan áthaladó szemcse útja mentén fénycsíkot húz. A jelenség csak néhány tizedmásodpercig látható, közben a test anyaga elfogy, és a meteor avagy hullócsillag kialszik.
A meteorrajokkal kapcsolatban figyelhető meg az úgynevezett radiáns-jelenség: a meteorok látszólag az égbolt egy pontjáról érkeznek. Ez a perspektivikus hatás következménye - az egymással párhuzamosan repülő szemcsék látszólag a végtelenből, egy pontból indulnak, akárcsak az egymással párhuzamos vasúti sínek. Radiánsnak nevezzük azt a területet avagy képzeletbeli égi pontot, ahonnan a meteorok érkezni látszanak. Ez esetükben a Perseus csillagkép területére esik - ezért is nevezik a rajt Perseidáknak.
Az idei meteorok
A Perseidák maximuma az idei évben augusztus 12-én, közép-európi idő szerint délelőtt, illetve a déli órákban várható. Ennek megfelelően a legtöbb meteor feltűnése sajnos nálunk a nappali órákra esik.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az utolsó negyedhez közeli fázist mutató Hold is zavarni fogja a látványt. Kísérőnk nem sokkal éjfél előtt emelkedik a látóhatár fölé, és a radiánst tartalmazó Perseus csillagkép is csak az éjszaka második felében lesz magasabban. Ennek ellenére minden érdeklődőnek javasoljuk, hogy augusztus 11-én az éjszaka minél nagyobb részét, és különösen 12-én a kora estét töltse a szabad ég alatt, a meteorok megfigyelésével (a raj felfutása miatt kevés hullócsillag már ma is látható).
Hogyan várjuk a meteorokat?
A meteorok megfigyelése szabad szemmel végezhető. Optikai segédeszköz nem kell hozzá, azonban a sötét, zavaró fényektől mentes égbolt fontos tényező. Míg kivilágított nagyvárosokból hosszú órák alatt is csak egy-két meteort láthatunk, vidéki sötét ég alól ugyanekkor több tucat hullócsillagot pillanthatunk meg. Próbáljunk tehát minél messzebb kerülni a zavaró fényforrásoktól.
A Perseidák gyors, útjuk mentén zöldes-kékes nyomot hagyó meteorok. Nyomuk akár 1-2 másodpercen át is látható marad. Ez a maradandó nyom részben a felizzott test elporladásából származik, részben az ionizált levegő marad elég forró a sugárzáshoz a hullócsillag útja mentén. Ritkán a felsőlégköri szelek hatása is megfigyelhető, amelyek elfújva a meteornyomot látványosan eltorzítják azt. A legszebb látványt természetesen a legfényesebb meteorok adják, amelyeket külön névvel is illetnek: ezek a Vénusznál is fényesebb tűzgömbök. A Perseidák csillaghullása során több tűzgömb is várható, amelyek közül a legszebbek robbanásukkor bevilágíthatják az éjszakai égboltot.
A meteorok megfigyelése egész éjszakás program. Érdemes tehát meleg ruházatban, esetleg hálózsákkal kiköltözni az ég alá, és türelmesen várni a hullócsillagokat. Helyezkedjünk el úgy fekve, hogy alátámasztott fejünk körülbelül 50-60 fokkal nézzen a horizont fölé - és ami a legfontosabb: legyünk türelmesek.
Új hozzászólás